Mária Rádió Magyarország

Gyermekáldás nap 1. Böjte Csaba

Ebben az előadásban Törőcsik Éva beszélget Böjte Csaba testvérrel. A nap folyamán a témák között felmerül a párválasztás, a házastársi szerelem megőrzése, gyermekvállalás- illetve nevelés és a Gyermekjézus ünnepe és magyarországi szentélyei.

Az előadás elején hallhatunk egy 100 éves történetet Fejes Rozi néniről, aki nem a gazdag udvarlót választotta, hanem Pistát, aki szelídségével és alázatosságával elnyerte a szívét. Csaba testvér kiemeli, hogy a családalapításhoz nem egy tökéletes lényt keresünk, hanem valakit, aki tökéletesedni akar velünk. Dönteni kell, amihez nagy bizalom és bátorság szükséges, ahogyan a papi hivatáshoz is.

Szóba kerül, hogy a mai világban másabb a párválasztás, mint a régebbi korokban. Ma sokkal nagyobb a felhozatal, viszont ha megvan az a döntés, hogy valaki családban akar élni, akkor annak nem lehet akadálya. A közös cél megteremti ennek a lehetőségét.

Hogyan lehet a fiatalokat felkészíteni a párválasztásra? Csaba testvérnek nagy tapasztalata van a kamaszokkal, akik a szerelem miatt hónapokra el tudnak szomorodni. Ötletes tematikát szeretne bevezetni a pedagógiában Petőfi Sándor szerelmes verseiből. Így a fiatalok megismerhetik a költő gondolatait udvarlásról, házasságról, nászútról. Ezeknek a lépcsőzetes dolgoknak mindig meg kell lenniük a családban. Sajnos a mai fiataloknál elnyúlik az udvarlás folyamata.

Felmerül a kérdés, hogy a szülők mit tehetnek annak érdekében, hogy a párválasztás ne legyen túl hosszú, és a fiatalok tudjanak dönteni. Fontos, hogy nem a szülő birtokolja a gyermekeket, és el kell tudnia engedni őket, ahogy a gólyamama kilöki fészkéből fiókáját, hogy megtanuljon repülni. Ehhez határozottság és bíztatás kell a szülő részéről. Az Isten megadja minden kornak az örömeit, szépségeit. Merjük elengedni az egyik örömöt, és kinyújtani kezünket a másik felé.

A Hit, értelem, gyógyulás karácsonyi műsorának vendége dr. Bagdy Emőke professzor asszony,
pszihoterapeuta. A műsor témája: mi az ember számára a legnagyobb ajándék?
A professzor asszony szerint ez, az az életre szóló útravaló, az a hit amit szüleinktől kapunk.
A hit segítségével felül emelkedhetünk a hétköznapi nehézségeken, amik fájdalmasak és megrázkódtatást jelentenek. Újra rátalálhatunk arra az értékre hogy tudunk szeretni és adni az embereknek. Átsegít a nehézségeken, mindig jelen van az életünkben, hogy soha ne érezzük a magányt.
Az ember értelemmel bíró, rendeltetéstudattal rendelkező testi, lelki, kapcsolati, spirituális lény.
Egymagában nem tud létezni csak kapcsolatokban. Felelősségünk van kapcsolataink kialakításáért. A külső problémák megoldásában segít a megfelelő önismeret, hogy saját belső világunkban otthonosan tudjunk mozogni, felismerjük a bennünk lévő mélységet. A hit ott kezdődik ahol a tudomány már nem tudja megadni a válaszokat, fontos szerepe van a jövőkép kialakításában, annak megértésében, hogy életünknek mi a tartalma és célja. A jövő fogalma értelmetlen lenne a hit létezése nélkül.
A szeretet cselekvő dolog, nem mindig fájdalommentes, lehetőséget ad arra hogy akkor is megőrizzük ezt a fajta érzelmi tartalmat ami a másikhoz köt, akkor is amikor ő éppen nem szeretetre méltó. Ebben áll a szeretet felelőssége is.
Nem jó, ha a konzumkultúrát követve, egymást túllicitálva, csak az ajándékok materiális értékei szerint próbálunk meg valahogyan szeretetet teremteni, örömet okozni. Ennél sokkal többet érnek a szeretetnek olyan egyszerű, nagyon természetes dimenziói, melyek a szeretteink számára üzenetek - az együtt töltött idő, a másikra való odafigyelés, empátia.
Nem a materiális dolgok fogják megadni az átélt öröm értékeit, mert ezek később jelentéktelenné válnak elporladnak, elvesztik az értéküket, hanem az együttlét maga.
A hedonista kultúra életellenes üzenete, többek között, az önmegvalósítás (önzés) hirdetése, hogy valaki csak a saját jólétére gondoljon, ettől próbálja meg jólérezni magát. Ebben az értékrendben elveszik a másokra való odafigyelés és a szeretet, a valahová tartozás öröme.
A karácsonyi konfliktusok egyik oka, hogy családtagjainkkal nem tudunk kialakítani jó kapcsolatot. Végül, a szeretet-kapcsolatok kialakításának hiánya elmagányosít. Ez az egyik oka a pl. a karácsonyi konfliktusoknak. A szeretet és a megbocsátás ugyanakkor olyan összekötő erő, amivel túl tudunk lépni az ilyen konfliktusokon.
A magány az, ha nincs olyan ember akinek fontosak lehetünk és olyan sem aki számunkra jelentőséggel bírna. Ugyanakkor ebből kialakulhat az a lelkiállapot, amiben benne van az a szükséglet, hogy másokkal mégiscsak kapcsolatot létesítsünk.

A Mária Rádió Függőségről mindenkinek című műsorában Józsa Péterrel beszélgettünk az MRE KIMM Ráckeresztúr Fiatalkorúak Drogterápiás Otthonáról.

A változás akkor kezdődött el az életemben, amikor a kisfiamat elkísértem, és rendszeresen beültem a hittanóráira…

 

2020. január 10. – Péntek

Abban az időben Jézus a (Szent)lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett.
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak.

Lk 4,14-22a

A Függőségről mindenkinek műsorcsalád Tisztás c. különkiadását hallhatjuk, képernyőfüggőség témában. Pap Ákos és Ágoston Csilla beszélget Király Orsolyával, az ELTE Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársával.

Orsolya elmondja, hogy szakmai értelemben képernyőfüggőség nem létezik, mivel még nincs szakmai egyetértés az online függőség megállapítása területén. 2019 májusától az Egészségügyi Világszervezet videó játék-használati zavar néven létesített betegség- meghatározást. A kutatások szerint a videó játékok azok, amik leginkább kiválthatnak függőséget.

Képernyőhasználat alatt értünk minden olyan tevékenységet, ami valamilyen képernyő előtt zajlik (TV, okos telefon, számítógép, tablet, videó játék konzolok, okos óra). Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának vannak gyermekkorra érvényes, kifejezetten a képernyő- használatra vonatkozó ajánlásai. A gyerekek másfél éves korukig ne nézzenek képernyőt, mert ebben az életkorban leginkább a testmozgás és a társas interakció határozza meg az egészséges fejlődést. Miután a szülők bevezetik a képernyő-használatot, nagyon fontos, hogy együtt nézzék a gyerekkel. További ajánlás, hogy annyi képernyő-használatot lehet megengedni, ami nem korlátozza a tanulást, sportot, barátkozást, családi időt, étkezéseket. 

A továbbiakban szóba kerül többek közt az online játék fogalmának meghatározása, a motiváció és az érintett korosztály összetétele.

A beszélgetés második felében az online játékhasználat addiktív hatásairól van szó. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározta a betegség fogalmát és kritériumait: kontrollvesztés, minden más fontos tevékenységet feláldoz a játékért, személyes, társas, teljesítménybeli szinten sérül az ember élete. A motivációs kutatások mutatják, hogy az a motiváció mutatja a legerősebb összefüggést a függő használattal, ami arról szól, hogy az ember azért játszik, hogy a való életbeli problémájától időlegesen megszabaduljon.

Megtudhatjuk, hogy a szülők részéről nem érdemes pánikolni, mert akadályozza a gyerek egészséges játékát. Mindig fontos megkérdezni, hogy mi az oka a játéknak (barátok, versengés, feszültség levezetése, társas együttlét, képességfejlesztés). Ez a szülő-gyerek kapcsolatot is erősíti.

Házasság és párkapcsolat témakörben hallhatjuk a Záborszky házaspár előadását Életkísérlet címmel.  Dávid, aki teológus, lelkipásztor és Zsófi, aki pszichológus, párterapeuta személyes példákon keresztül mutatják be a házasság kihívásait. Előadásuk mottója: „Ha a gyengeségeinket kommunikáljunk, az kapcsolatot eredményez, ha az erősségeinket, az versenyt”.

Elsőként Zsófi definiálja az öt szeretetnyelv fogalmát. Elmondja, hogy a szeretetnyelv egy eszköz, ami a bennünk élő őszinte, valódi szeretetet közvetíti. Ha valaki tudatosan a saját céljára használja a másik szeretetnyelvét, az manipulatív dolog, és nem az értett kommunikáció jele. Felmerül a kérdés, hogy mi az igazi szeretet. Zsófi három jellemzőt emel ki. Az igazi szeretet szembesít, de utána kegyelmet ad, és ezzel fejlődik a kapcsolat. Szabad, és nem erőlteti rá magát a másikra. Mindig keresi az útját annak, hogy megmutassa magát, ami azt jeleni, hogy úgy szeressük a másikat, ahogy neki fontos.

A továbbiakban Dávid elmesél egy személyes kihívást a házasságukban. Szerinte a házasság ott kezdődik, ahol már nem lenne olyan jó. Az igazi kérdés akkor merül fel, amikor váratlan kihívás történik. Ezek a nehézségek a házasságot elmélyítik. Jung szerint az embernek van egy árnyékszemélyisége, ami azt jelenti, hogy elfojtjuk a rossz tulajdonságainkat, ami feszültséget eredményez, és ez a legközelebbi hozzátartozókon csapódik le. Amikor a kihívásokkal teli időszakokban tudjuk kezelni ezeket, akkor a következő nehézségnél már kipróbált a kapcsolat. Másrészt a személyes istenkapcsolat is ad egy olyan erőforrást, ami segít a másikhoz közelebb lépni.

Ha távolság van a párok között, az nem minden esetben rossz dolog. Nem lehet mindig mindent azonnal megoldani. Másfelől ahogy a bolygók keringenek egymás mellett,- közelednek és távolodnak-, úgy a házasságnak is megvannak ennek a szakaszai. Fontos a „mi” érzést megélni, és van ideje az „én” kifejezésének is. Lényeges szakasz a házasságban a szeparáció, amikor keresi az ember saját magát, hogy később újra tudjon közeledni, saját énjét megtalálva, teljesebb emberként. Probléma akkor adódik, ha a két ember nem ugyanabban a szakaszban van, illetve ha valaki beleragad egy szakaszba.

A műsorban Polyák János atya, emeritus professzor, Nárai Szabó Gábor akadémikus, Broczky Beáta, a Justitia et Pax Bizottság tagja és László József, a beszélgetés moderátora fejtik ki véleményüket a tudomány és a hit találkozásáról a teremtéstörténetben.

 A beszélgetésben a világ keletkezésére keresik a választ a bibliai teremtéstörténet és a tudományos értelmezések tükrében. Megállapítják, hogy az egész teremtett világ Isten akarati cselekvésének műve, külön önálló valóság. Az üdvösség szempontjából nem az a lényeg, hogy a tudomány eredményei és a bibliai teremtéstörténet pontról pontra megegyezzenek, hanem a kinyilatkoztatás és Istennel való személyes kapcsolat.

Szóba kerül többek között az anyag és energia problematikája, a nap felmelegedése, az új ég és új föld kialakulása. Továbbá fontos kérdésként merül fel a Teremtéstörténet oktatása az iskolákban, ahol a tudományos értelmezést és a Szentírást egyaránt figyelembe kell venni, és nem egymás ellenpólusaiként értelmezni, így adva támpontot és megerősítést a diákoknak.

A tudományos modellek esetében felmerül a kérdés, hogy mi volt a hajtóerő, ami létrehozta a világot (véletlen, intelligens tervező, anyag önszervező tulajdonsága).Ezek a mai napig vitatott kérdések.   

Fontos megállapítás, hogy a tudomány és a hit tud találkozni a természettudományos eredményekben Az ember alkotórészei a föld alkotórészei (elektronok, atommagok, sejtek most is alkotórészei a szervezetünknek).

A teológia szerint a teremtés Isten szeretetének aktusa. Számtalan válasz lehetséges arra a kérdésre, hogy miért van a világ és mi a dolgom a világon. Ezek a válaszok szubjektívek, amiben már benne van a hit (belső meggyőződésből alakított válasz).

Az emberi fejlődés fontos jellemzője, hogy van szabad akarata, képes a szeretetre és nyitott a transzcendensre. Egyéni feladatunk kikutatni, hogy mi az életünk célja, beteljesítve ezzel Isten akaratát. A teremtett világban lehet valaki szabad, és a szabadság az, hogy akar fejlődni vagy nem, viszont a szabadság néha elidegenedettség érzéssel is jár, ezért alkalomadtán vitatkozunk Istennel. Ez egy természetes emberi reakció. 

Beszélgetés Faludy Judittal a művészettörténet és pszichológia határterületeiről

Beszélgetés Szabóné Varga Gabriellával önkéntességról és az ADNA józan kávézóról