Mária Rádió Magyarország

Néhány évtizeddel ezelőtt még csak a tudományos-fantasztikus regényekben olvashattunk robotokról, el sem tudtuk képzelni, hogy emberi robotokkal fogunk mindennapjainkban találkozni. Kínában nemrég (májusban) egy moblitelefonos konferencián bemutattak egy emberi robotot, amelyik képes arra, hogy emberi feladatokat elvégezzen például egyetemi hallgatóknak a professzor helyett előadást tartson.

A Mária Rádió 2015. 04. 10. -i Hit és tudás c. műsorában Broczky Beáta állandó szerkesztő társaival dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanárral és Bodor György zugligeti plébános atyával beszélget az emberi robotokról.

Magyarországon jelenleg is folyik oktatás és kutatás a humaoid robotok kapcsán. A műsor vendége dr. Németh Géza a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, villamosmérnöki és informatikai karának habil. egyetemi docense, a távközlési és média-informatikai tanszék és a kommunikáció és intelligens interakció laboratóriumának vezetője. A  magyar beszéd c. könyv egyik szerzője.

Arra keresik a választ, hogy milyen irányban folynak kutatások, milyen feladatokra lehet használni a robotokat, hogyan fogadja az innovációt a társadalom, milyen erkölcsi és etikai kérdéseket vetnek föl ezek a fejlesztések.

A tudomány fejlődésével, gyakran nem tudjuk tartani a lépést és világlátásunkat is ugyanilyen gyorsan hozzáilleszteni a sok újdonsághoz. A személyes kapcsolat nem helyettesíthető egy gépi megoldással. Nagyon sok olyan hatást- mint például a testbeszédet vagy a gesztusokat nem lehet kiváltani info-kommunikációs megoldásokkal. Egyéni képsességeink korlátozottak, a hívő ember élete közösségben zajlik nem pedig egyénként. Mindenhol akkor lehet eredményekre jutni, ha az ember keresi az együttműködést és egy közös célért dolgoznak.

A Mária Rádió 2019.07. 31. -i Hit és tudás c. műsorában Loós Anita Barbara állandó szerkesztő társaival dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanárral és Bodor György zugligeti plébános atyával beszélget a műsor vendégével Benvin Sebastian Madassery verbita szerzetessel, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatójával, a kereszténység és a hinduizmus hasonlóságairól és különbségeiről.

A hinduizmus klasszikus értelemben nem vallás hanem kultúrában kialakult életszemlélet, filozófia. Egyik jellemzője a többistenhit, és nincs szent könyve. A hinduizmus szemléletmódját, a hinduizmus írott forrásai, a Védák foglalják össze. A Védák az embereket foglalkoztató legfontosabb kérdésekre, elmélyülés (megfigyelés, szemlélődés) alapján megfogalmazott válaszokat tartalmazzák.

Kezdettől fogva keresték a válaszokat, arra, hogy miért létezik az emberben egyfajta vágy, amit nem tud kielégíteni még akkor sem ha mindent birtokol? Hogyan lehet ezt a vágyat kielégíteni önmagunkban és mi lesz a halál után? A Védák három fontos megállapítása szerepel a Szentírásban is. Ezek a megállapítások összefoglalják a kereszténység lényegét is, bár nem teljesednek be, sem a hindu, sem más filozófiában, de beteljesednek Krisztus tanításában:

 "Vezess bennünket a sötétségből a világosságra" (Véda) 

"...Én vagyok a világ világossága..."

"Vezess bennünket az igazságtalanságból az igazságra; a halálból az örök életre " (Véda)

 "Én vagyok az út, az igazság és az élet "

 A hinduizmus és az egyistenhívő vallások között alapvető különbség az, hogy van kezdet és vég, az embernek is születése és halála, a világnak is kezdete és vége. A hindu szemléletmódban minden körforgásban van. Ez lehet az emberi vágy kifejeződése arra, hogy valamilyen formában tovább éljen (reinkarnáció). A kasztrendszer, reinkarnáció és más szokások továbbra is léteznek a hinduizmusban.

A hinduizmus mint szemléletmód elfogadja a többi vallást így például a kereszténységet, Jézust prófétának (gurunak) tartják. Indiában viszont terjed a nacionalizmus és fundamentalizmus, a kasztrendszer továbbra is tartja magát. Európában sok hamis guru van. Felhasználják akár a jógát, mint a testedzés egy formáját. A szerzetes kitért ennek pozitív és negatív hatásaira is. A terjedő krisna-tan amerikai találmány, nem sok köze van a hinduizmushoz, nem Indiából származik.

 

A hit kapuja c. műsorban Soproni Mónika beszélget Dr. Székely János püspök atyával a Házasság szentségéről. A házasság szentségét is Krisztus alapította, amikor Péter apostolnak ezt mondta  "… amit megkötsz a földön az meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön az fel lesz oldva a mennyben is." (Mt 16)

A kereszténység meggyőződése, hogy Isten az embert szeretetre teremtette és ennek egyik legalapvetőbb útja a házasság. Krisztus ezt a meglevő emberi intézményt emelte a szentség rangjára. Arra tanít, hogy a házasság nem csak egy emberi intézmény, hanem tőle ered.

 A házastársi igen a teremtő igent erősíti meg. Két ember Isten szeretetének ajándéka egymás számára. Az egyház szerint a házasság Isten által akart életszövetség. A házasság két igennel kezdődik, két ember igent mond egymásra, és igent mondanak az Isteni szeretetre. A házasság, mint szentség ennek a két igennek az egységét támasztja alá.

A házasság nem "csak egy papír"sem magánéletben sem társadalmi dimenziójában. Az egymás iránti elkötelezettségnek kihatása van a gyermekekre, a család összes tagjára és a társadalmi környezetére. Aki elutasítja ezt a "lekötöttséget", az élet értelmét, célját sem érti. Nem érti, mi az értékes és mi az elavult, amit tegnap még modernnek gondolt.

A gyermekáldás gyümölcse a házasságnak, de nem lehet az összetartás eszköze. Születése megerősítheti a szülők egymás iránti szeretetét, mely a gyermek elsődleges érdeke is.

Isten nem csak a szeretetet adta, de ehhez ajándékul adta a testi szerelem gyönyörét is. A szeretet ebben elsőbbséget élvez, mely akkor hiteles, ha Isten előtt ezt elfogadták, az esetleges gyermekáldással együtt. Ezért nem hiteles, ha ezt az egységet szétválasztjuk, mely a házasság előtti testi szerelem "kipróbálásában" is gyakran megnyilvánul. Ez az egyik fő oka a későbbi válások gyakoriságának, ugyanakkor, ennek az egységnek megértése, bizonyítéka tartós házasságoknak.

 

Lukovits Milán atya és Prontvai Vera beszélgettek a Rorate misékről és azokkal kapcsolatos élményeikről. 

Izsó Zita és Ayhan Gökhan műsora. Kőszegi Edittel filmrendezővel, a KuglerArt Szalon és Galéria vezetőjével készült interjú harmadik részét hallhatják. 3.rész

Jelenits István piarista szerzetes, teológus, tanár, íróval, Pilinszky Jánosról beszélgettünk. Műsorvezető: Rózsa Katalin

Katona Andreával és Katona Gyulával, a Fészek Alapítvány munkatársaival Mártonffy Zsuzsa az orokbe.hu szerkesztője beszélget várakozásról, örökbeadásról és örökbefogadásról, az alapítvány működéséről.

Katona Andreával és Katona Gyulával, a Fészek Alapítvány munkatársaival Mártonffy Zsuzsa az orokbe.hu szerkesztője beszélget várakozásról, örökbeadásról és örökbefogadásról, az alapítvány működéséről.

Katona Andreával és Katona Gyulával, a Fészek Alapítvány munkatársaival Mártonffy Zsuzsa az orokbe.hu szerkesztője beszélget várakozásról, örökbeadásról és örökbefogadásról, az alapítvány működéséről.