Episodes

Thursday Jan 16, 2020
Pölöskei Judit tanúságtétele
Thursday Jan 16, 2020
Thursday Jan 16, 2020
A változás akkor kezdődött el az életemben, amikor a kisfiamat elkísértem, és rendszeresen beültem a hittanóráira…

Friday Jan 10, 2020
Napi evangélium - 2020.01.10.
Friday Jan 10, 2020
Friday Jan 10, 2020
2020. január 10. – Péntek
Abban az időben Jézus a (Szent)lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett.
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak.
Lk 4,14-22a

Friday Jan 03, 2020
Képernyőfüggőség - Király Orsolya előadása
Friday Jan 03, 2020
Friday Jan 03, 2020
A Függőségről mindenkinek műsorcsalád Tisztás c. különkiadását hallhatjuk, képernyőfüggőség témában. Pap Ákos és Ágoston Csilla beszélget Király Orsolyával, az ELTE Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársával.
Orsolya elmondja, hogy szakmai értelemben képernyőfüggőség nem létezik, mivel még nincs szakmai egyetértés az online függőség megállapítása területén. 2019 májusától az Egészségügyi Világszervezet videó játék-használati zavar néven létesített betegség- meghatározást. A kutatások szerint a videó játékok azok, amik leginkább kiválthatnak függőséget.
Képernyőhasználat alatt értünk minden olyan tevékenységet, ami valamilyen képernyő előtt zajlik (TV, okos telefon, számítógép, tablet, videó játék konzolok, okos óra). Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának vannak gyermekkorra érvényes, kifejezetten a képernyő- használatra vonatkozó ajánlásai. A gyerekek másfél éves korukig ne nézzenek képernyőt, mert ebben az életkorban leginkább a testmozgás és a társas interakció határozza meg az egészséges fejlődést. Miután a szülők bevezetik a képernyő-használatot, nagyon fontos, hogy együtt nézzék a gyerekkel. További ajánlás, hogy annyi képernyő-használatot lehet megengedni, ami nem korlátozza a tanulást, sportot, barátkozást, családi időt, étkezéseket.
A továbbiakban szóba kerül többek közt az online játék fogalmának meghatározása, a motiváció és az érintett korosztály összetétele.
A beszélgetés második felében az online játékhasználat addiktív hatásairól van szó. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározta a betegség fogalmát és kritériumait: kontrollvesztés, minden más fontos tevékenységet feláldoz a játékért, személyes, társas, teljesítménybeli szinten sérül az ember élete. A motivációs kutatások mutatják, hogy az a motiváció mutatja a legerősebb összefüggést a függő használattal, ami arról szól, hogy az ember azért játszik, hogy a való életbeli problémájától időlegesen megszabaduljon.
Megtudhatjuk, hogy a szülők részéről nem érdemes pánikolni, mert akadályozza a gyerek egészséges játékát. Mindig fontos megkérdezni, hogy mi az oka a játéknak (barátok, versengés, feszültség levezetése, társas együttlét, képességfejlesztés). Ez a szülő-gyerek kapcsolatot is erősíti.

Friday Jan 03, 2020
Házasság és párkapcsolat -Záborszky Dávid és Zsófi előadása
Friday Jan 03, 2020
Friday Jan 03, 2020
Házasság és párkapcsolat témakörben hallhatjuk a Záborszky házaspár előadását Életkísérlet címmel. Dávid, aki teológus, lelkipásztor és Zsófi, aki pszichológus, párterapeuta személyes példákon keresztül mutatják be a házasság kihívásait. Előadásuk mottója: „Ha a gyengeségeinket kommunikáljunk, az kapcsolatot eredményez, ha az erősségeinket, az versenyt”.
Elsőként Zsófi definiálja az öt szeretetnyelv fogalmát. Elmondja, hogy a szeretetnyelv egy eszköz, ami a bennünk élő őszinte, valódi szeretetet közvetíti. Ha valaki tudatosan a saját céljára használja a másik szeretetnyelvét, az manipulatív dolog, és nem az értett kommunikáció jele. Felmerül a kérdés, hogy mi az igazi szeretet. Zsófi három jellemzőt emel ki. Az igazi szeretet szembesít, de utána kegyelmet ad, és ezzel fejlődik a kapcsolat. Szabad, és nem erőlteti rá magát a másikra. Mindig keresi az útját annak, hogy megmutassa magát, ami azt jeleni, hogy úgy szeressük a másikat, ahogy neki fontos.
A továbbiakban Dávid elmesél egy személyes kihívást a házasságukban. Szerinte a házasság ott kezdődik, ahol már nem lenne olyan jó. Az igazi kérdés akkor merül fel, amikor váratlan kihívás történik. Ezek a nehézségek a házasságot elmélyítik. Jung szerint az embernek van egy árnyékszemélyisége, ami azt jelenti, hogy elfojtjuk a rossz tulajdonságainkat, ami feszültséget eredményez, és ez a legközelebbi hozzátartozókon csapódik le. Amikor a kihívásokkal teli időszakokban tudjuk kezelni ezeket, akkor a következő nehézségnél már kipróbált a kapcsolat. Másrészt a személyes istenkapcsolat is ad egy olyan erőforrást, ami segít a másikhoz közelebb lépni.
Ha távolság van a párok között, az nem minden esetben rossz dolog. Nem lehet mindig mindent azonnal megoldani. Másfelől ahogy a bolygók keringenek egymás mellett,- közelednek és távolodnak-, úgy a házasságnak is megvannak ennek a szakaszai. Fontos a „mi” érzést megélni, és van ideje az „én” kifejezésének is. Lényeges szakasz a házasságban a szeparáció, amikor keresi az ember saját magát, hogy később újra tudjon közeledni, saját énjét megtalálva, teljesebb emberként. Probléma akkor adódik, ha a két ember nem ugyanabban a szakaszban van, illetve ha valaki beleragad egy szakaszba.

Friday Jan 03, 2020
Teremtéstörténet - Hit és tudás
Friday Jan 03, 2020
Friday Jan 03, 2020
A műsorban Polyák János atya, emeritus professzor, Nárai Szabó Gábor akadémikus, Broczky Beáta, a Justitia et Pax Bizottság tagja és László József, a beszélgetés moderátora fejtik ki véleményüket a tudomány és a hit találkozásáról a teremtéstörténetben.
A beszélgetésben a világ keletkezésére keresik a választ a bibliai teremtéstörténet és a tudományos értelmezések tükrében. Megállapítják, hogy az egész teremtett világ Isten akarati cselekvésének műve, külön önálló valóság. Az üdvösség szempontjából nem az a lényeg, hogy a tudomány eredményei és a bibliai teremtéstörténet pontról pontra megegyezzenek, hanem a kinyilatkoztatás és Istennel való személyes kapcsolat.
Szóba kerül többek között az anyag és energia problematikája, a nap felmelegedése, az új ég és új föld kialakulása. Továbbá fontos kérdésként merül fel a Teremtéstörténet oktatása az iskolákban, ahol a tudományos értelmezést és a Szentírást egyaránt figyelembe kell venni, és nem egymás ellenpólusaiként értelmezni, így adva támpontot és megerősítést a diákoknak.
A tudományos modellek esetében felmerül a kérdés, hogy mi volt a hajtóerő, ami létrehozta a világot (véletlen, intelligens tervező, anyag önszervező tulajdonsága).Ezek a mai napig vitatott kérdések.
Fontos megállapítás, hogy a tudomány és a hit tud találkozni a természettudományos eredményekben Az ember alkotórészei a föld alkotórészei (elektronok, atommagok, sejtek most is alkotórészei a szervezetünknek).
A teológia szerint a teremtés Isten szeretetének aktusa. Számtalan válasz lehetséges arra a kérdésre, hogy miért van a világ és mi a dolgom a világon. Ezek a válaszok szubjektívek, amiben már benne van a hit (belső meggyőződésből alakított válasz).
Az emberi fejlődés fontos jellemzője, hogy van szabad akarata, képes a szeretetre és nyitott a transzcendensre. Egyéni feladatunk kikutatni, hogy mi az életünk célja, beteljesítve ezzel Isten akaratát. A teremtett világban lehet valaki szabad, és a szabadság az, hogy akar fejlődni vagy nem, viszont a szabadság néha elidegenedettség érzéssel is jár, ezért alkalomadtán vitatkozunk Istennel. Ez egy természetes emberi reakció.

Saturday Dec 28, 2019
Függőségről mindenkinek - Tisztás: Faludy Judit
Saturday Dec 28, 2019
Saturday Dec 28, 2019
Beszélgetés Faludy Judittal a művészettörténet és pszichológia határterületeiről

Saturday Dec 28, 2019
Függőségről mindenkinek - Tisztás: Szabóné Varga Gabriella
Saturday Dec 28, 2019
Saturday Dec 28, 2019
Beszélgetés Szabóné Varga Gabriellával önkéntességról és az ADNA józan kávézóról

Saturday Dec 28, 2019
Saturday Dec 28, 2019

Friday Dec 13, 2019
Humaoid robotok
Friday Dec 13, 2019
Friday Dec 13, 2019
Néhány évtizeddel ezelőtt még csak a tudományos-fantasztikus regényekben olvashattunk robotokról, el sem tudtuk képzelni, hogy emberi robotokkal fogunk mindennapjainkban találkozni. Kínában nemrég (májusban) egy moblitelefonos konferencián bemutattak egy emberi robotot, amelyik képes arra, hogy emberi feladatokat elvégezzen például egyetemi hallgatóknak a professzor helyett előadást tartson.
A Mária Rádió 2015. 04. 10. -i Hit és tudás c. műsorában Broczky Beáta állandó szerkesztő társaival dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanárral és Bodor György zugligeti plébános atyával beszélget az emberi robotokról.
Magyarországon jelenleg is folyik oktatás és kutatás a humaoid robotok kapcsán. A műsor vendége dr. Németh Géza a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, villamosmérnöki és informatikai karának habil. egyetemi docense, a távközlési és média-informatikai tanszék és a kommunikáció és intelligens interakció laboratóriumának vezetője. A magyar beszéd c. könyv egyik szerzője.
Arra keresik a választ, hogy milyen irányban folynak kutatások, milyen feladatokra lehet használni a robotokat, hogyan fogadja az innovációt a társadalom, milyen erkölcsi és etikai kérdéseket vetnek föl ezek a fejlesztések.
A tudomány fejlődésével, gyakran nem tudjuk tartani a lépést és világlátásunkat is ugyanilyen gyorsan hozzáilleszteni a sok újdonsághoz. A személyes kapcsolat nem helyettesíthető egy gépi megoldással. Nagyon sok olyan hatást- mint például a testbeszédet vagy a gesztusokat nem lehet kiváltani info-kommunikációs megoldásokkal. Egyéni képsességeink korlátozottak, a hívő ember élete közösségben zajlik nem pedig egyénként. Mindenhol akkor lehet eredményekre jutni, ha az ember keresi az együttműködést és egy közös célért dolgoznak.

Friday Dec 13, 2019
Kereszténység és Védák
Friday Dec 13, 2019
Friday Dec 13, 2019
A Mária Rádió 2019.07. 31. -i Hit és tudás c. műsorában Loós Anita Barbara állandó szerkesztő társaival dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanárral és Bodor György zugligeti plébános atyával beszélget a műsor vendégével Benvin Sebastian Madassery verbita szerzetessel, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatójával, a kereszténység és a hinduizmus hasonlóságairól és különbségeiről.
A hinduizmus klasszikus értelemben nem vallás hanem kultúrában kialakult életszemlélet, filozófia. Egyik jellemzője a többistenhit, és nincs szent könyve. A hinduizmus szemléletmódját, a hinduizmus írott forrásai, a Védák foglalják össze. A Védák az embereket foglalkoztató legfontosabb kérdésekre, elmélyülés (megfigyelés, szemlélődés) alapján megfogalmazott válaszokat tartalmazzák.
Kezdettől fogva keresték a válaszokat, arra, hogy miért létezik az emberben egyfajta vágy, amit nem tud kielégíteni még akkor sem ha mindent birtokol? Hogyan lehet ezt a vágyat kielégíteni önmagunkban és mi lesz a halál után? A Védák három fontos megállapítása szerepel a Szentírásban is. Ezek a megállapítások összefoglalják a kereszténység lényegét is, bár nem teljesednek be, sem a hindu, sem más filozófiában, de beteljesednek Krisztus tanításában:
"Vezess bennünket a sötétségből a világosságra" (Véda)
"...Én vagyok a világ világossága..."
"Vezess bennünket az igazságtalanságból az igazságra; a halálból az örök életre " (Véda)
"Én vagyok az út, az igazság és az élet "
A hinduizmus és az egyistenhívő vallások között alapvető különbség az, hogy van kezdet és vég, az embernek is születése és halála, a világnak is kezdete és vége. A hindu szemléletmódban minden körforgásban van. Ez lehet az emberi vágy kifejeződése arra, hogy valamilyen formában tovább éljen (reinkarnáció). A kasztrendszer, reinkarnáció és más szokások továbbra is léteznek a hinduizmusban.
A hinduizmus mint szemléletmód elfogadja a többi vallást így például a kereszténységet, Jézust prófétának (gurunak) tartják. Indiában viszont terjed a nacionalizmus és fundamentalizmus, a kasztrendszer továbbra is tartja magát. Európában sok hamis guru van. Felhasználják akár a jógát, mint a testedzés egy formáját. A szerzetes kitért ennek pozitív és negatív hatásaira is. A terjedő krisna-tan amerikai találmány, nem sok köze van a hinduizmushoz, nem Indiából származik.

